A Világbank új üzleti és befektetési klímát vizsgáló felmérést indított el, amely 50 gazdaságot vizsgál. A megújított jelentés célja, hogy elkerülje azokat a problémákat, amelyek miatt 2021-ben meg kellett szüntetni a korábbi, botrányoktól sújtott "Doing Business" rangsort.
A magyar gazdasági modell egyik fő eleme, hogy a versenyképesség-teremtés, a gazdasági problémák kezelésének legjobb eszköze a forintgyengítés.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a VIG Alapkezelő írását olvashatják:
A hazai híreket olvasva látszólag minden rendben van a beruházásokkal, magas a GDP-arányos ráta, és zúdul be a külföldi működőtőke. Aztán ha megnézzük alaposabban a számokat, láthatjuk, hogy valójában a helyzet egészen borzasztó: elképesztően drágán csináltunk nagyon rosszul hasznosuló beruházásokat, és mostanra már ezekből is sokkal kevesebb van, mint gondolnánk.
Orbán Viktor a Parlamentben tartott beszédében az árvízvédelemtől a gazdasági helyzetig számos témát érintett, kiemelve Magyarország megerősödését az elmúlt évtizedben. Beszélt az oktatási és infrastrukturális beruházásokról, a turizmus rekordévének jelentőségéről, valamint a gazdaság stabilitásáról. A miniszterelnök ismét meghirdette a gazdasági semlegességi stratégiát, amely a kelettel és nyugattal fenntartott kiegyensúlyozott kapcsolatokra épít, és célként a 3-6%-os gazdasági növekedést jelölte meg a következő években.
A komoly piaci meglepetések ellenére mostanság nem ütik meg annyira a forintot egy-egy rosszabb hírre, mint ahogy azt korábban megszokhattuk. Igaz, a kedvező hangulatból sem tudott eléggé profitálni, így nem csoda, hogy most épp megint a 400-as szint felé araszol az euró árfolyama. Hiába lett ugyanis a forint az előző hónapokban látványosan stabilabb, a régión belül így is alulteljesít. A közgazdászok előrejelzésének átlaga szerint 2025-ben már 400 felett lehet a jegyzés, és azt is elmagyarázzák, hogy miért lehet inkább gyengülésre számítani.
Németország kormánya arra készül, hogy módosítsa gazdasági előrejelzését, és már nem vár növekedést Európa legnagyobb gazdaságában 2024-re, állították az ügyet ismerő források a Bloombergnek. Mindez Magyarország is intőjel, mivel a kormány a német felpattanástól várt érdemi GDP-bővülést.
Az Európai Bizottság által elfogadott magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) egyik célja a nyugdíjrendszer reformja, melynek határideje 2025. március 31. A reform célja, hogy javítsa a nyugdíjrendszer megfelelőségét és fenntarthatóságát a demográfiai öregedés kihívásai közepette. A reform javaslatainak társadalmi egyeztetése szintén elmaradt, noha ezt 2024 júniusáig kellett volna befejezni. Az OECD által készített jelentés ugyan elkészült a nyugdíjrendszer fenntarthatósági kihívásairól, de azt a kormány eddig nem hozta nyilvánosságra. Az OECD viszont közzétett egy anyagot, amelyben reformjavaslatokat fogalmaz meg. Az anyag több ponton is pozitívabb képet fest a magyar nyugdíjrendszerről, mint amilyen valójában.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. "Magyarország: a növekedés nyomában" címmel elemzést tett közzé a hazai makrogazdasági folyamatokról az Erste Bank, amiben a pénzintézet elemzői több strukturális problémára, és a magyar gazdaság növekedési kilátásait negatívan befolyásoló tényezőre is felhívták a figyelmet. A mai adásban ezzel az egy témával foglalkoztunk, a szokásosnál kicsit bővebben, a tanulmánnyal kapcsolatban Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője volt a vendégünk.
A nemzetközi és hazai dezinflációt övező kockázatok, illetve a befektetői hangulat változékonysága előretekintve is óvatos és türelmes monetáris politikát indokolnak. A Tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását, amelyek alapján körültekintően és adatvezérelten dönt az alapkamat mértékéről. - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kamatdöntés után.
Csökkentette az alapkamatot mai ülésén a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, az irányadó ráta 25 bázisponttal 6,5%-ra csökkent. Az augusztusi szünet után változott ismét a kamat, ám ez nem okozott meglepetést, a Portfolio által megkérdezett elemzők ugyanis egyöntetűen 25 bázispontos csökkentésre számítottak.
Az Európai Unió döntése a kínai elektromos autókra kivetendő büntetővámokról jelentős kihívást jelenthet mind Magyarország, mind Németország számára. Az EU célja a kínai állami támogatásokkal torzított versenyhelyzet ellensúlyozása, hogy megvédje az európai autóipart, amelyre mindkét ország erősen támaszkodik, de a két ország ellenzi az intézkedést, attól tartva, hogy az súlyosan érintené gazdaságukat, különösen a kínai beruházásokra és az ázsiai ország felvevő piacára építő járműiparukat. Ha az EU végül bevezeti a vámokat, mindkét országot komoly kihívások elé állíthatja, márpedig ez tűnik valószínűnek: a legtöbb uniós ország lesújtana Kínára.
A május–júniusi nagy kilengést követően a forint úgy viselkedik, mintha odaszögezték volna a 390–400 közötti sávba az euróval szemben. Sőt, az elmúlt két hónapban még ennél is szűkebb területen mozgott az árfolyam. A szűkülő sáv ugyanakkor teret nyit egy jelentősebb szintugrásnak. Mondhatnám, hogy már csak az a kérdés, hogy milyen irányban. De ez szerintem nem kérdés.
Elképesztő ívet futott be Románia mára legnagyobbá váló telekommunikációs vállalata, a DIGI. A társaság prezentációjából kiderül, hogy a vállalat, amely ma már Spanyolországban, Portugáliában és Belgiumban terjeszkedik, milyen brutálisan tarolta le a román telekommunikációs piacot.
A hosszú távú magyar államadósság-kötelezettségek befektetési ajánlású, stabil kilátású "Baa2" osztályzatával azonos besorolással látta el a jenben kibocsátott 3, illetve 10 éves futamidejű magyar kötvényeket pénteken a Moody's Ratings nemzetközi hitelminősítő.
A hiány fokozatos csökkentésére tett erőfeszítésekről, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) hitelhez jutási nehézségeiről, valamint a célzott gazdasági ösztönzőkről beszélt Varga Mihály pénzügyminiszter a Portfolio-nak adott interjújában. Elmondása szerint a kormány olyan programokat tervez, amelyek célzottan segítik a vállalkozásokat, miközben továbbra is komoly hangsúlyt fektetnek a költségvetési fegyelem betartására. A miniszter optimistán nyilatkozott az Európai Unióval folyó deficittárgyalásokról is, valamint arról, hogy a kormány dolgozik azon, hogy Magyarország minden felfüggesztett uniós forrást megszerezzen.
Az Európai Unió kohéziós politikája a felszínen sikertörténet: a keleti bővítés tagállamai jelentősen felzárkóztak az EU fejlettségi átlagához, de regionális szinten megmaradtak, sőt néha nőttek is az egyenlőtlenségek. Brüsszelben is egyre többen beszélnek a szükséges reformokról. Magyarország helyzete viszont speciális, a jogállamisági viták miatt nem fér hozzá az uniós forrásokhoz, ami új kihívást jelent – többek között ezekről a témákról volt szó a 62. Közgazdász-vándorgyűlés „Mi van, ha nincs? A kohéziós források perspektívái” című panelbeszélgetésen. A kormány képviselői ismertették, hogy több ezer milliárd forintnyi közlekedési – vasúti és közúti –, valamint építőipari fejlesztésekre készül a kabinet. De arról is számot adtak, hogyan átalakítják a jelenlegi kohéziós politikai megközelítését, szakértők pedig arról, milyen szempontokra kell figyelni ennek során.
A gazdaság szerkezeti átalakítása, az innováció ösztönzése, a digitális gazdaság fejlesztése, valamint a termelékenység növelése mind kulcsfontosságú lépések a hosszú távú fenntartható fejlődés érdekében. A gazdasági szereplők számára világos, hogy a jövő azoké, akik képesek alkalmazkodni a gyorsan változó globális piaci körülményekhez és kiaknázzák a technológiai újításokban rejlő lehetőségeket. Azonban az elmúlt időszakban a kormányzat által zászlóra tűzött újraiparosítás komolyan gátolhatják meg a magyar gazdaság felzárkózását – hangzott el a 62. Közgazdász-vándorgyűlés Gazdasági szerkezet és termelékenység című panelbeszélgetésén.
Bod Péter Ákos szerint Magyarország gazdasága alulteljesít a térség többi országához képest, gyenge valutával, magas inflációval és alacsony fogyasztással, miközben az erőltetett iparosítás és növekedési modell nem hozza a várt eredményeket. Emellett a multik kiszorítása és az alacsony szociális kiadások tovább rontják a gazdaság versenyképességét.
A versenyképesség és a területfejlesztés között szoros kapcsolat van, ezért az Európai Unióban a kohézió kulcsfontosságú tényező a gazdasági növekedés fenntartásában, mivel a szociális és területi különbségek csökkentése növeli az országok versenyképességét. Azonban a relatív fejlettségben látható különbsége miatt egy újfajta, átfogó megközelítésre van szüksége a fejlesztéspolitikában – mondta el Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a 62. Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában. Jelezte, hogy Magyarország számára kulcsfontosságú, hogy mind a főváros, mind a vidéki régiók fejlődése összhangban legyen az uniós kohéziós politikával, azonban azt új koncepció mentén kell végrehajtani.
Cikkünk folyamatosan frissül a frontvonal és a diplomácia eseményeivel.
Így teljesítik Nagy Márton minisztériumának az elvárásait.
Folyamatosan lőnek az oroszok.
Mi áll a GDP-csökkenés mögött?
Távozik a guru a Berkshire Hathaway éléről.
Nyitrai Győzővel, az MBH Befektetési Bank üzlet- és termékfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
